Mikor az ember fia csak úgy besurran kocsijával Abádszalókra, már is egy nagy feladat elé állította saját magát, mert nem egyszerű eldönteni, merre is induljon tovább. Akár merre is indul, lépten-nyomon meg kell állnia mert olyan pontra érkezett ahol nem lehet csak úgy tovább sétálni. Egyébként már külföldön is sok felé tudják, “ nem könnyű” Abádszalókra, a Tisza-tóhoz eljutni, de legalább olyan nehéz elköszönni ettől a kedves településtől.
Legegyszerűbb, ha mindjárt az elején kezdjük az ismerkedést a Tisza-tóval, annak is egy kiemelt, igényesen kialakított részével az Attila- öböllel.
Két település a Tisza partján, Tisza Abád és Tisza Szalók még “ifjú” korukban összeházasodtak, miután lett belőlük Abádszalók. Mindkét településnek volt kikötője, a jelenben is így maradt. Az egyik az Abádi kikötő, ahol a kis horgász ladikoktól a szállodahajóig mindent megtalálunk (később vissza térünk). A Szalóki kikötő az Attila öbölben helyezkedik el, ahol a kikötő lakói a jet-skik, a kisebb-nagyobb vitorlás hajók, a szebbnél-szebb yachtok.
Vendéglátó egységekből sincs híja az öbölnek, ugyanis itt található az egyetlen étterem, mely közvetlenül a Tisza-tó partján helyezkedik el. Az étterem teraszán elfogyasztott vacsora, örök emléket nyújt a résztvevőknek.
Csodálatos érzés a Tisza-tó partján az étterem teraszán ülve, ebéd utáni kávénkat fogyasztva, nézegetni az előttünk elsuhanó jet-skiseket.
Este hangulatos világítás a parton a teraszon, az enyhén hullámzó tó vize csobogva nyaldossa a parti köveket. A közelben egy tücsök talán éppen a Te zenédet próbálja eljátszani. Te viszont megkéred a “parti zenészt”, hogy inkább a kedvesed kedvenc zenéjét játsza el. A romantikus vacsora fogyasztása közben, egy-egy korty minőségi bor kíséri a finom falatokat és észre sem veszed, az idő már elég későre jár.
A vízen lévőknek nem kell a partra menniük, ha pótolni szeretnék üdítő, esetleg még üdítőbb italukat, csupán oda kell kormányozniuk hajójukat a vízibár mellé és már rendelhetik is a nedüt.
*****
Az Attila Öbölből vissza térve Az Istvánkirály útra , a Babamúzeum a következő állomásunk, melynek ötletgazdája, szülőanyja Steigauf Józsefné, aki maga készítette a babák ruháit és ma is Ő a vezetője a Babamúzeumnak, faluháznak.
A babák népviseletbe öltöztetése egy iskolai szakkör keretén belül látott napvilágot. az elkészült babák eleinte csak egy szertárban kaptak helyet és csak alkalomszerűen kerültek kiállításra. A jelenlegi épületben 1999. óta látogathatjuk a múzeumot, ahol kismesterségek eszközeit, vertcsipke gyüjteményt, kendő és falvédő gyüjteményt, Tisza menti parasztszobát a XX.sz. fordulójáról, Népviseletbe öltöztetett babák: a; Kárpát-Medence területéről, b; A föld országaiból származók, mely utóbbiakat államfők, diplomaták ajándékoztak.
Folyamatosan bővül. Sehol nincs a világon olyan múzeum, ahol a föld valamennyi országának viselete együtt látható lenne. Reméljük, ez itt Abádszalókon megvalósulhat!
Közben néhány évvel ezelőtt megyei pályázatból, helyi támogatással az intézményben nagyobb felújításra is sor került.
Jelenleg 560 darab, 56 cm-es népviseletbe öltöztetett baba tekinthető meg. A babaméret azért fontos, mert ebben a méretben még stilizálás nélkül a legbonyolultabb hímzés, szabás is elkészíthető. A muzeológusok nemzetközi konferenciáján hangzott el, hogy Európa leggazdagabb viselete tekinthető meg itt babaméretben. Az eddig feldolgozott viseletek többsége a XIX. századból, népviseletünk virágzásának idejéből való, de jelentős számban vannak olyanok is, melyek a korábbi időből származnak. Megkülönböztethetők vallási felekezethez tartozás szerint is. Megmutatkozik öltözetükben a vagyoni helyzetük: szegény, tehetős, jómódú, gazdag. De az is, hogy milyen alkalomból öltözött fel: Házimunka, mezei munka, kapkodó, vasárnapi, táncba járó, temetés, (gyász, félgyász) stb.
Közben néhány évvel ezelőtt megyei pályázatból, helyi támogatással az intézményben nagyobb felújításra is sor került.
Jelenleg 560 darab, 56 cm-es népviseletbe öltöztetett baba tekinthető meg. A babaméret azért fontos, mert ebben a méretben még stilizálás nélkül a legbonyolultabb hímzés, szabás is elkészíthető. A muzeológusok nemzetközi konferenciáján hangzott el, hogy Európa leggazdagabb viselete tekinthető meg itt babaméretben. Az eddig feldolgozott viseletek többsége a XIX. századból, népviseletünk virágzásának idejéből való, de jelentős számban vannak olyanok is, melyek a korábbi időből származnak. Megkülönböztethetők vallási felekezethez tartozás szerint is. Megmutatkozik öltözetükben a vagyoni helyzetük: szegény, tehetős, jómódú, gazdag. De az is, hogy milyen alkalomból öltözött fel: Házimunka, mezei munka, kapkodó, vasárnapi, táncba járó, temetés, (gyász, félgyász) stb.
Öltözetükben a gazdasági világválság nyomait is figyelemmel kísérhetjük csak úgy, mint a kivetkőzés fokozatait.
A Kárpát-medence különböző nemzetiségű lakosainak népviseletét is készítem. Sokác, szláv, német, tót, szlovén, ruszin, bunyevác, cigány viseletben mutatkozó babákat is lehet látni.
Korábban éveken keresztül árusítottam könyvet, naptárakat, üdvözlőlapokat a babákról. Nagy keletje volt. Ezeket a tárgyakat a Néprajzi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum is árusította. Komoly reklámértékük volt – Ez alatt volt olyan év, hogy 4000 látogatót fogadhattam.
A múzeum 2008-ban és 2011-ben megkapta a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Védjegye kitüntetést.
Én ezért a munkáért 1998-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztjét vehettem át Pokorni Zoltán művelődési minisztertől.
2008-ban Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közművelődési Díjban részesültem tudhatjuk meg Steigauf Józsefné soraiból.
A Kárpát-medence különböző nemzetiségű lakosainak népviseletét is készítem. Sokác, szláv, német, tót, szlovén, ruszin, bunyevác, cigány viseletben mutatkozó babákat is lehet látni.
Korábban éveken keresztül árusítottam könyvet, naptárakat, üdvözlőlapokat a babákról. Nagy keletje volt. Ezeket a tárgyakat a Néprajzi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum is árusította. Komoly reklámértékük volt – Ez alatt volt olyan év, hogy 4000 látogatót fogadhattam.
A múzeum 2008-ban és 2011-ben megkapta a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Turisztikai Védjegye kitüntetést.
Én ezért a munkáért 1998-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkeresztjét vehettem át Pokorni Zoltán művelődési minisztertől.
2008-ban Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közművelődési Díjban részesültem tudhatjuk meg Steigauf Józsefné soraiból.
******
Régi hagyományai vannak Abádszalókon a csipkeverésnek. Ezért tartották fontosnak az alapítók – a kezdeményező Mátyus Irén és Nagy Levente volt –, hogy létrehozzák a városban a Csipkeverők Házát (Ezüstkalász út 13.).
Az Új Széchenyi Terv keretében támogatás segítette a helyieket abban, hogy megnyithassa kapuit a létrehozott múzeum és a csipkekészítés oktatásának és tanításának is otthont adó alkotóház.
Ennek érdekében egy régi módos parasztházat újították fel, melyben egykor a kántortanító lakott. Ebben kapott helyet az abádi csipke és a nagykunsági csipke, amely a hazai vert csipke történetében különleges helyet foglal el sajátos stílusa miatt. Remélhetőleg mihamarabb a Nemzeti Értéktár részévé válnak. A ház nemcsak bemutatóház lesz, hanem alkalmat ad majd arra, hogy csipkeverő kurzusokat tartsanak, technikát tanítsanak itt a csipkeverők és természetesen bemutatkozási lehetőség lesz a környék népművészei számára is.
A tervek szerint a kisgaléria amolyan kitekintő lesz, nemcsak a csipkeverők, hanem a népművészet más ágában dolgozók és alkalmasint a vidék egyéb területén alkotók, fotósok kiállítását is bemutatják, ezzel szolgálva Abádszalók közművelődését. Állandó tárlatként Mátyus Lajosné abádi csipkeverő asszony művei láthatók, az első időszaki tárlata pedig Simon Istvánné Kovács Eszter abádszalóki népi iparművésznek nyílt az új létesítményben.
Az idősebb nemzedék maga a megtestesült szeretet. Büszkén mesélnek munkásságukról, és bizakodva fordulnak a következő nemzedék felé. Régen a csipkeverés megélhetési forrást jelentett, most pedig összekötő kapocs a múlt és a jelen között. _Példát mutat nekünk, hiszen kihangsúlyozza a készítők végtelen, és kitartó türelmét. Felemel, hiszen általa mi is egy kicsivel többek leszünk. Többre sarkall, mert egy kézművesség elsajátítása után nem fogunk megállni. Még egy kanállal meríteni akarunk az élet vizéből. Végül, de nem utolsó sorban: díszít. Feldíszít akár egy kis szobát, akár egy régi parasztházat, és finomságával hangsúlyozza a textíliák feletti különleges szépségét.
A Csipkeverők Háza otthont ad a csipkéknek és alkotásoknak egyaránt, és meleg szívvel vár minden olyan kortársat, aki a kreativitását akarja kitárni a világ elé, vagy csak egyszerűen tanulni szeretne.
A Csipkeverők Háza otthont ad a csipkéknek és alkotásoknak egyaránt, és meleg szívvel vár minden olyan kortársat, aki a kreativitását akarja kitárni a világ elé, vagy csak egyszerűen tanulni szeretne.
Az alapítók kérésének megfelelően a város vezetősége a rendelkezésére álló eszközökkel segítette a projekt megvalósulását, és a későbbiekben pedig részt vállal a működtetésben is. Ennek első állomása, hogy az országban egyedül Abádszalókon a közfoglalkoztatásban résztvevők megtanulhatják a csipkeverés fortélyait.
Abádszalóki sétánkat hamarosan folytatjuk!
Forrás: Saját, webnode.hu, szalokyachtklub.hu, Abádszalók Hírek, abadszalok.hu, facebook.com,